VKF! XVIII. – Összegzés (P-ZS)
Itt a vége, fuss el véle!
Pákosztos – Millie
Pákosztos Macska konyhai kalandjait megörökítő Millie kisfia, Kapitány lázas és étvágytalan volt pár napig, így Millie most a tervezettnél kevesebb, csak egy recepttel jelentkezett, az viszont nem akármilyen! Millie ismét gyúrt, dagasztott és a végeredmény, a metélőhagymás-ricottás zsemlék, sünik vagy punkok biztos vagyok benne, hogy hozzájárultak kis Kapitánya gyógyulásához!
Partizán Orsi
Partizán Orsi fellebbenti a fátylat a német Quarkról. Megtudhatjuk a készítési mód titkait, a különböző tejzsírszázalékok szerinti elnevezéseket ill. rövid áttekintést a Kaesekuchenről is. Majd hirtelen sávot vált és az essen und trinken alapján egy csipkebogyószörpös túrómousse-t készít, amit betesztel előételként és desszertként is. Mindkettő esetben sikeresen vizsgázik, bár édesszájú Orsinak a desszert kicsit jobban ízlik.
Pásztorka
Külsősként úgy érezte, szeretné a gasztroblogger közösséget meglepni egy egyszerű recepttel, ami egyébiránt igen ötletes darab. Nevet nem írt, így a keresztségben juhtúrós fatörzsnek neveztem el, remélem, egyet ért a névválasztásommal.
Recept: 2 és fél deci vizet egy kávéskanál sóval és fél kocka margarinnal összefőzünk majd beleteszünk 15 dkg lisztet és ezt is – kavargatva – összefőzzük. Ezután egyenként – belekeveréskor a tűzről levéve – belekeverünk 4 tojást. A masszát kiolajazott tepsibe széttapicskoljuk és kb. 20 pericg sütjük. Kivesszük a sütőből, bekenjük tejföllel, beterítjük juhtúróval, feltekerjük mint a fatörzset, bekenjük a tetejét tejföllel és megszórjuk füstölt sajttal. Nekem melegen-hidegen egyformán jól csúszik.
Piazza, piazza
Gabah a tésztakészítés egyik guruja most egy rizottóval készült. Különleges alapanyagok, autentikus receptek, ez mind egy helyen a Piazza, piazzán, sőt Mammával egy közös pasta blogot is indítottak. A Gabah által posztolt rizottó veszélyesen jól hangzik, tökvirággal és füstölt ricottával készült. Egy a bibi, kellenének hozzá hazai beszerzési helyek is! Aki tud, segítsen!
Piszke a Candy’sről ismét itt!
Megtudhatjuk, hogy Piszke gyerekei lassan rendes emberek lesznek és megesznek mindent, de legalábbis a dupla túrós fűszeres pogácsa már lecsúszott nekik, ami igazán bíztató jel. Piszke asszony, kérem, ne csak egy-egy villanás erejéig szerepeljen a blogon, tessék rendesen írogatni!
Saját levében
Nem elég, hogy nyomasztotta szegény SL-t a határidő, még az udvaron játszó kölyköknek is kedvezni kellett kajaügyileg. Nyomasztó vasárnap, mi tagadás…
De SL nem írna gasztroblogot, ha ezt a két apróságot ne oldotta volna meg egy huszárvágással! Horváth Ilona elő és már sistergett az olajban a túrófánk! A saját lekvár és túrófánk ütős kettőse miatt a kölykök a játékokat messzire hajították…
Sajtkukacok
A Sajtkukac szerzőpárosa, O és N egy-egy finomságot készítettek a VKF alkalmából. Egyikük Cserkéhez hasonlóan a ricottás-spenótos malfattinak futott neki és sikeresen abszolválta is, másikuk igen helyes túrós raffaello golyókat készített. A ricottás malfatti, olasz ételkülönlegesség és lehet előétel vagy akár vega főétel is. N-nek feladtam a leckét a túrós kiírással, mivel gyermekei tejérzékenyek, de ügyesen kivágta magát a raffaello gombócokkal.
Süssünk, valami finomat!
Taeni a túrót nektarinnal házasította és ebből született meg a második VKF-es pályaműve. A túró-barack (legyen akár nektarin, akár őszi, akár sárga) közkedvelt párosítás és ha egy finom lepénytésztán ücsörög a gyümölcsös túrókrém, annál kevés jobbat lehet elképzelni! Náluk is seperc alatt elfogyott!:-)
Sütisnéne
Sütis néne visszatért. Pár forduló kihagyása után ismét körünkben üdvözölhetjük és rögtön 3 recepttel érkezett! Ráadásul, egy másik átkot is megtör ezennel, hiszen ami tőle nem megszokott, hogy sós ételt posztoljon, most már csak a múlt! Gazdagabbak lettünk a litván tekercs receptjével, ami remek vendégváró! Készült még túrós pite mazsolával és Sütis néne kísérletének eredményeképpen megszületett a házi Túró Rudi is! Jó, hogy visszajöttél Sütis néne!
Szilda kipróbált receptjei
Szilda már gasztroblogot is ír, mivel főzni és gasztroblogokat olvasgatni is nagyon szeret.
“Vegán létemre nem igazán, sőt egyáltalán nem fogyasztok túrót. Ez nagy feladat a számomra, mert nagyon finom túrós ételek emléke él bennem. Szeretném őket kiváltani összetéveszthető ízvilágú vegén ételekkel, és ez a téma most remek lehetőséget biztosít ezen a téren a számomra.
Két nagy kedvenc klasszikusomhoz nyúltam. Feltuningoltam, vegánosítottam, és kidíszítettem őket, szilda módra.
Maga a túró::
Rízst jól szétfőzöm poharanként egy evőkanál citromlével. Megy a turmixba tofuval sóval hagymával és szójajoghurttal.
Túrószcsusza, szigorúan szalonnakockával
Gyúrok egy adag tésztát, amit a legvékonyabbra nyújtok. Meghagyom a teljes szélességet és hosszúságot. A túróval vastagon megkenem, majd feltekerem. 3cm-es darabokra felvágom, és a kikent tepsibe állítom. Ha megtelik a tepsik, kicsit még meglocsolom joghurttal, izlés szerint fokhagymával vagy sörlélesztőpehellyel ízesítve. Mehet a sütőbe.
Míg sül a tészta addig összeaprítok kb 7mm-res kockára egy fél tufot, és egy tepsiben a kis kockákat pirosra sütöm, minden olaj nélkül. Ha már szépek, akkor belekeverem egy kis zöldfűszeres szójaszószos olajjal, amivel majd mindenki meglocsolhatja a tésztáját.
Körözött túró
A kimaradt túrót bekeverem szokásos módon: joghurttal, hagymával, paprikával, sóval, borssal, köménymaggal, és már lehet is a kenyérre kenni.
Öcsém is készült egy túrós finomsággal, Túró Rudolf hajójával.
Tintaleves
Tintaleves-Papírgaluska Eszter éppen hogy csak letette utazótáskáját máris posztoláshoz fogott túró témában, ami igen megtisztelő. Köszönöm! Recept azonban nem szerepel a posztban, mert annyi ötlete volt, hogy végül nem tudott dönteni, melyiket is tartsa érdemesnek a fordulóhoz. Ill. mindet érdemesnek tartotta volna rá…. Szóval az mindenesetre kiderült, Eszterék nagy túró/ricotta/juhtúró fogyasztók hírében állnak és a szerző szinte karmikus kapcsolatban áll a túróval, nagy konyhai dicsőséget és bukást is köszönhet neki. A legnagyobb nyilvános sikert eleddig a helyi pogácsaversenyen aratta a juhtúrós pogijával (ennek receptje azért szerepel a posztban!) és a bukás is csak az olasz ricotta miatt történt, abból nehézkes volt a túrógombóc elkészítése. Eszter személyes hangvételű írása végén kilátásba helyez egy édes finn és egy sós balkáni étel receptjét, remélem, semmilyen hátráltató tényező nem fogja negatív hatásait éreztetni és hozzájuthatunk a titkos receptúrákhoz. Azért majd néha rákérdezek, nehogy feledésbe merüljön a dolog…
Ungvári Mónika
Külsősként osztotta meg velünk az általuk legfinomabbnak tartott túrótorta receptjét. Ímhol:
Torta alap (26 cmes forma):
3 tojássárgája kikeverve 3 ek cukorral
fehérje habnak felverve
1 ek liszt
1 ek keményítő (vagy vanília puding)
1 ek cukrozatlan kakaópor
Ha ez megsült, és kihűlt, akkor erre jön a krém:
50 dkg túró
2 van cukor (bourbon, ha lehet)
8 ek cukor
pici só
citromhéj, és lé ízlés szerint
2 dl habtejszín
1,5 dl zsíros tej
1 cs zselatin (Lucullus vagy Rozi)
A másfél deci tejet majdnem felforralom, bele a zselatin, alaposan elkeverem, megvárom, hogy kihűljön langyosra. Utána mindent alaposan összekeverek, rá a piskótára. Tetejét kirakom gyümölccsel (eperrel állati jó!), és nyakon öntöm tortazselével. 2 órára hűtőbe. Isteni finom!!!
Zsannamanna
Nagyon örültem neki, hogy a Zsannamanna blog Citromfűje a túró készítését leírta ill. képekkel is illusztrálta. Két, a témához kapcsolódó kérdésem azonban volna. Egyrészt mi a „bádogboci” ill. hogy a megaludt cucc fölével mi történik a továbbiakban?
Az eredetileg Anyósától tanult túrókészítési eljárás végén a kész túró sorsáról családi tanács döntött és ez nem is kerülhetett volna méltóbb helyre, mint egy túrós lepénybe, aminek receptjét szintén Citromfű anyósának köszönhetjük. Kézcsókom a Néninek!
Zsukonyha
Zsu is egészen belelkesült az alapanyagos téma kapcsán. Olyannyira, hogy egy komplett menüt vont a túró, mint téma köré. Készült nála zöldfűszeres ricottával töltött paradicsom, vörösboros marharagu enyhén mutálódott túrógombóccal ill. egy új verziós mokkás túrótorta. Ezt a menüt bármikor bevállalnám, még a köztünk feszülő sok-sok km leküzdése árán is!
Zsúrkenyér
Zsúrkenyérék háza táján is gyakori vendég a túró, juhtúró. Készül belőle édes-sós, körözött, túrófánk, túrógombóc avagy a vkf-recept vargabéles is. A vargabéles eredete a múlt ködébe vész, ráadásul a városi pletyók elég vad dolgokat is emlegetnek, miszerint Kolozsvárról repülő hozta volna rendszeresen székesfővárosunkba, na de ez szerintem kizárt. Zsúrkenyér receptje azonban ütős, mivel kevesebb tésztát használ a töltelékébe, így az nem olyan fújtós, mint néha nagyimé szokott lenni. Ergo recept elmentve jobb napokra babgulyást követően.
Zsuzsi főz
Zsuzsiéknál is komoly túróevési szokásokat vélek felfedezni. Most sütött egy gyümölcsös ricotta tortát, omlós tésztával ofkósz, ill. (juh)túrós-sajtos pogácsát, aminek külön jellegzetessége, hogy Zsuzsi bármennyit visz belőle a társaságnak, mindig hipp-hopp elfogy. Gondolom, mert finom, foszlós….mmmmm Imádom a túrós pogácsát!
A végére becsúsztam én is egy nem is olyan különeges menüvel, mint korábban terveztem. További csapás (a családra nézve), hogy egy nap alatt kellett előállítanom és nekik meg megenni, úgyhogy sikerült elérnem, hogy a többiek még mindig nem kívánják a túrót… Finnyás népség, én mondom:-)))
Bemutatásra került a díjnyertes körözöttem, Fűszeres-parmezános ricottával töltött gomba, a rukkolás túrótorta és Noeo barátnőm túrótortája.
+1!
Bridge túrós zsemléje, ami ma érkezett mailben
Zsemle
Hozzávalók:
3 dl tej (helyette: fele víz – fele tej, vagy szójatej, esetleg valamilyen magtej) (átlagos zsömlénél lazább állagú legyen, azért kell a több folyadék)
5 dkg margarin (helyette: 4 ek olivaolaj)
30 dkg finomliszt
15 dkg teljes kiőrlésű liszt
1-2 evőkanálnyi méz
1 teáskanál só
élesztő
A hozzávalókat összekeverem, 15-20 perc alatt megdagasztom, vagy a gép. Letakarom, és hagyom kétszeresére kelni. Azután lágyan átgyúrom, 12 egyenlő részre osztom, meggömbölygetem. Sütőpapírral bélelt, vagy kiolajozott tepsibe helyezem őket. Újabb 10-15 percig hagyom pihenni, azután kevés vízzel megkenem a tetejét. Előmelegített sütőben 200°C–on 35-40 perc alatt megsül.
Töltelék
Mennyisége sokban függ attól is, hogy zsömlés túrót szeret-e enni az ember családja, vagy túrós zsömlét.:-)Továbbá kérdéses, hogy nagyobb zsömléket szeretnél-e készíteni. Természetesen minél nagyobb, annál több töltelék fér bele.
Hozzávalók:
50 dkg túró
1 tojás
2 púpos ek tejföl
15 dkg cukor (2 ek méz) Ez ízlés kérdése
kis vaníliapép (vagy vaníliáscukor)
1 marék mazsola (elhagyható)
Botmixerrel összedolgozom, de ha villával összekevered, szerintem az is tökéletes.
A kihült zsömlék tetejét vékony sávban levágom, a kalapokat melléjük teszem (nem árt megjegyezni, melyek tartoznak egybe) A belét kivájom, de nem hagyom túl vékonyra a zsömle falát.
További hozzávalók:
kb. 1 liter tej
1 ek méz
vanília
Mindezt meglangyosítva összekeverem.
Még további hozzávalók:
4 ek olaj v. 10 dkg margarin
A kiolajozott tepsit az asztalra készítem, mellé rakom a tejesedényt, és egymás után belemártogatom a zsömléket annyira, hogy fellazuljon az állaga, de ne menjen szét. (Ha esetleg bolti zsömlét használsz, légy óvatos vele, pillanatok alatt szétmállik.)
Egymás mellé rakosgatom a tepsiben lazán, helyet hagyva, hogy megdagadjon.
A zsömlék belét, vagy egy részét a tejbe áztatom, kicsavarom, és a töltelékhez keverem, majd a zsömlékbe kanalazom. Beáztatom a kupakokat is,és befedem a zsömléket.
A tetejére pici olajat öntsünk, vagy margarinlapkákat helyezünk, és 180-200 fokon sütjük fél óráig. Akkor kész, ha már ropogós a külseje, és szépen megpirult. (ha kiveszed, és összeesik, még süthetted volna… tudom, eső után köpönyeg)
Ez a “lábróllevevős” ételek közé tartozik az ismerőseim körében. Bármikor szívesen látják a tepsiben sült falatokat!:-)
Ha valakit esetleg kihagytam, az csakis a véletlenek kegyetlen összejátszásának műve, úgyhogy kérem, ne haragudjon meggyötört személyemre, hanem jelezze komment formájában. Köszönöm. Már csak egy poszt lesz a VKF!-el kapcsolatban, a sta-poszt (féta és tisztika). Aki idáig elolvasta, az megérdemli, hogy külön megköszönjem a türelmét és kitartását!