Ausztria – gasztroshopping II.
Igazán mozgalmas hétvégét tudhatunk a hátunk mögött. A solymári Búcsú, egy kis Ausztria, sok nevetés, az együttlét öröme és a végén az atomfáradtság. A hétvége már péntek kora du. indult. Pöttyöm elég rendesen lefáradt péntekre, reggel alig bírtam bele lelket verni, így inkább elhoztam ebéd után az oviból, mondván csinálunk “Csaj-délután”-t. Az ötlet meglehetősen felvillanyozta, így végül (ezen mondjuk nem kellett volna csodálkoznom), hogy a tervezett nagy délutáni alvás helyett, egy rövidebb verziót adott elő, majd álomittasan közölte, hogy menjünk már a csajnapra…
Mentünk is. Célba vettük a Búcsút, ahol lepattant körhinta, dodzsem, céllövölde, kisvasút kápráztatta el őt és a korosztályát. A “szolgáltatásokat” egyenár alkalmazása jellemezte: 5 perc = 500 Ft… Végül jópár ezrestől megszabadulva, az élményektől elpilledve hazatértünk.
Másnap kiugrottunk a nyugati szomszédokhoz. Úgy két éve írtam már egy hasonló kirándulásról és beszerzésekről. A helyzet azóta sem változott. Itthon. Továbbra sem tudok olyan üzletet, ahol hasonlóképpen be tudnék szerezni mindent, amit szeretnék. A 275-ös EUR mellett számomra az végképp elképesztő volt, hogy amellett hogy egyáltalán kapható, még olcsóbb is szinte minden. Kezdhetném a felsorolást a gyerekcipőkkel, ruházati cikkekkel, folytathatnám a gasztrocuccokkal… Prosecco 4,5 EUR-ért, bivalymozzarella 2.99-ért, creme fraiche 2,97ért… És a másik dolog, ami nem is pénzkérdés. Hanem hozzáállás, meg logisztika. Vasárnap odakint nincsenek nyitva a boltok. Szombaton este 6kor bezárnak, aztán hétfőn lehet újra próbálkozni.
DE AZ MIÉRT VAN, HOGY SZOMBAT ESTE FÉL 6KOR A PULTOK/POLCOK FELTÖLTVE VÁRJÁK AZ UTOLSÓ FÉL ÓRÁBAN BETÉRŐKET??? Míg a helyi Sparunkban max. szombat reggel találsz feltöltött pultokat, aztán szombat du. és vasárnap egész nap (!!!) jobb, ha csak konzervet keresel, az talán van….:-((((
De nem is akarok ezen túl sokat pörögni. Csak ilyenkor mindig költöznék Sopronba. Zofort.:-)
De miket is vettünk:
A legjobb dolog, amibe belefutottam az aszalt gyümölcs pult volt. Egyrészt a tasakokban lévő gyümölcs bio. Másrészt nem tartalmaz mást, mint a gyümölcsöt és MINIMÁLIS cukrot. Ez is hogyan van már???
És vettünk is hamarjában
Aloe Verát
mangót
vörösáfonyát (nézd már mekkorák!!!)
kókuszt
és kivit.
Mind-mind húsos, nem túl édes, egyszóval remek!
Aztán a cukrok: Demerara cukorból több féle-fajta is volt (1.99 EUR 1 kg!), más-más finomságúra őrölve. Egy kis kandiscukor és latte macchiato.
Tészták: persze nem csak DeCecco volt, de ehhez itthon nehézkes hozzájutnom és remek formájúak!
Barillából zöld lasagne lap.
Akkut-karamella imádóként rácsaptam a Werther’s újdonságaira. Finomak egy-egy bonbon erejéig, de túl édesnek érzem őket. Persze nyílván nem fog megromlani a fiókban. Esélye sincs:-)
A “szokásos” sütési cécó. Krokant, nugát, kandírozott narancshéj és tsai… No meg a marcipán.
Mini csokis belsejű fagyitölcsér.
Ahogy látszik, Pöttynek bejön. Direkt gyerekujjakhoz szabva!
És egy kis kitekintés déli gyümölcs fronton:
papaya, passió gyümölcs és a kicsi narancssárga golyók: TOMBERRY. Paradicsomok:-)
Aztán vasárnap estére még belefért még egy kis búcsú. A solymári Cédrus néptánccsoport fellépése, körhinta (megint. többször:-)), felfújt óriáscsúszda, isteni kürtőskalács, amiért nem kevesebb, mint egy órát álltunk sorba, de megérte!!! És a Csík Zenekar koncertje, amit már csak a faluból felszűrődő hangok alapján élveztünk, mert gyorsan elszaladt az idő.