“Zserbógombócok” formateszten
Piszke gombócai, melyeket azóta -kicsit más alapanyagokkal- Dr.Pepper is megvalósított és nemes egyszerűséggel “zserbógombócoknak” titulál, igen ízlettek az angyalkatalin, úgyhogy el is határoztam, gyártok ilyet én is. Azonban a gombóc-gyártás dugába dőlt, midőn ráébredtem, hogy egy fia hungarocelünk sincsen, akkor meg hova tűzzem a becsokizott gombócokat, hogy ne sérüljön a máz?! 4 db-ot beleszúrtam egy üres teásdobozba, aztán feladtam. Akkor jött az ötlet, mi lenne, ha kipróbálnám más formában is? Hiszen, a forma igen sokszor befolyásolja magát az ízélményt is! Ennek okán született a tallér, a szívecske és a 4 gombóc.
Tesztem alapján messze a legdekoratívabb a szívecske lett pici fehércsokis dekorszívvel, azonban a legfinomabbnak a tallér alakú találtatott! Sokkal intenzívebben csokis, hiszen adott csokimennyiségre kevesebb belső anyagra jut, úgyhogy érdemes valami jó minőségűvel bevonni.
Az osztrák túrán vásároltam a cukorstiftet, amivel írni lehet a sütikre. Az írást még gyakorolnom kell, de gombócgyártó elődeimről, Piszkéről és Puffinról megemlékeztem:-)
Pár változtatással éltem azonban a receptben is, úgyhogy leírom.
Hozzávalók:
20 dkg aszalt sárgabarack
20 dkg darált mogyoró
1 dl Grand Manier
1 ek facsart narancslé
2 ek. baracklekvár
Amedei toscano Black 66% csokoládé
A barackokat a Grand Marnier-val meglocsolom és mikróban felforralom (az alkohol nagy részét a barack felszívja). Késes betétes robottal az alkoholos barackot szétaprítom, hogy egynemű massza legyen. Hozzáadom a mogyorót, a lekvárt és a narancslét és összegyúrom. Lehűtöm, majd tallérokat vagy egyéb formákat gyártok belőle és a felolvasztott csokiban megmártom.
