Vöröslencse leves
Kicsit talán képzavarnak tűnik, amit bevezetőként írok…
Már többedszerre néztem végig a Véres gyémánt c. filmet, ami a 90-es években a polgárháborúval sújtott Sierre Leonéban játszódik és két afrikai férfiról szól, egy feketéről és egy fehérről. A fehér férfi gyémánt és fegyvercsempészetből él, a feketét pedig arra kényszerítik, hogy a családjától elszakítva a gyémántmezőkön dolgozzon, fiából gyerekkatonát nevelnek. A sorsuk egy rózsaszín gyémánt kapcsán fonódik össze, amit a fekete férfi talált és dugott el és mindketten ettől remélik a szabadulásukat. A fehér ennek segítségével elhagyná Afrikát, a fekete pedig a családját szabadítaná ki a segítségével. Akár a film szlogenje is lehetne az a mondat, amit a “rosszfiú” ezredes mond Afrikáról: “…Ez a föld a bőrünkben van, A soumák szerint az a vér festi ilyen vörösre, amit ezért a földért kioltanak. Ez a hazánk…”
És hogy ez hogy jön ide? Ajánlom a filmet mindenkinek, aki eddig esetleg nem látta. (A téma fontossága miatt az Amnesty International is támogatta a film létrejöttét. Hozzáteszem, nem hiszem, hogy a céljukat ezzel elérték volna és hogy akár egy plázacicát is visszatartott volna ez a film a gyémántgyűrű vásárlásától…) Az ezredes ujjai között pergő vörös homok közvetve inspirált, mivel ez juttatta eszembe a polcon már régóta a felhasználásra váró vöröslencsét.
Hozzávalók:
2 sárgarépa
2 gyökér
1 hagyma
2,5 dl vöröslencse
5 szál majoranna
1 csokor kakukkfű
só
frissen őrölt bors
1 dl tejszín
1 tk citromlé
A sárgarépát és a gyökeret felkarikázom, majd az egész hagymával ill. a majorannával és a kakukkfűvel megfőzöm. Sózom, borsozom. Ha megpuhultak a gyökérzöldségek, a hagymát kidobom, majd botmixerrel pürésítem a levest. Ezt követően a vöröslencsét beleöntöm és 20 perc alatt készre főzöm. Az utolsó 5 percben beleöntöm a tejszínt ill. a legvégén hozzáadom a citromlét is.
Egy nagyon érdekes kombináció Chili és Vaníliánál: Kókusztejes vöröslencse és sárgarépa krémleves
