Ubisali (Apukám a kertben)
Azt vettem észre, ahogy öregszik az ember úgy kerül mind közelebb a kerthez, a természethez, míg a végén teljesen belesimul. Ahogy telnek az évek, úgy jelentenek mind nagyobb örömet a saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök. Apuci ékes példa minderre. Anno, amikor még fiatalabb volt, neki is a nyűgösebb dolgok közé tartoztak a munkák a szőlőben és a kertben. Merthogy volt mindkettő. Igaz, nem saját… Nagyszülőké. Jó tizenéve azonban megszerezte az első saját szőlőjét az én Apukám és azóta új időszámítás kezdődött! Ahogy kibukkannak az első tavaszi napsugarak, onnantól kezdve kint tölti minden szabad percét a birtokon. Hajnalban kel és munkába indulás előtt kiugrik locsolni, aztán este, munka után is talál valami tennivalót a szőlőjében. A szőlőben persze nem csak szőlő terem, hanem barack, cseresznye, meggy, meg sárgarépa, zöldség, uborka, kapor, borsó, paprika, paradicsom, fokhagyma és még ki tudja mi nem.:-) Nem is volna ezzel semmi baj, ha termesztett mennyiség (kínálat) korrelálna a keresleti oldallal. De ez nálunk egészen másképpen alakul. Uborkaszezonban hegyekben áll az uborka, barack szezonban a barackban gázolunk. Sokat elajándékoz, de még így is őrületes mennyiségek maradnak saját fogyasztásra! Most éppen az uborka érik és a hétvégén hoztak egy szakajtónyit. “Ez épp csak annyi, hogy kovászoljál meg salátát csinálj belőle.” De kérdem én? Mennyi embernek?!
A gondos felhasználás érdekében ma a salátagyártásnak ugrottam neki. A koviubi überkedvenc, főleg Pöttyöm apjánál, de az uborkasaláta is jól fogy. Tejfölösen persze. Sok fokhagymával. (ez semmi ahhoz képest, hogy Anyuciék mennyit használnak a fokhagymából a saját salátájukba:-))))
Hozzávalók:
uborka
só
fehérborecet vagy aceto balsamico bianco
frissen őrölt bors
fokhagyma
tejföl
őrölt paprika
Nem írok pontos hozzávalókat, mert ez mindenkinek a saját szája íze szerint alakul. Az uborkákat meghámozom, aztán uborkagyaluval vékonyra szelem. Ezt lehet késsel is csinálni. Apukám pl. szereti, ha vastagabbak a szeletek. Ezt követően megsózom és átforgatom, amitől az uborka levet ereszt. A sóval én csínján bánok, nem szeretem, ha nagyon sós. A frissen őrölt bors mennyiségével viszont nagyvonalú vagyok.:-) Ecettel bolondítom tovább, aztán tisztes mennyiségű fokhagymát reszelek bele. Tetejére tejfölt halmozok, arra pedig őrölt paprikát szórok.
Egyik nagyim csipet cukorral ad kontrasztot a salátájának.
