Ízbolygó

Gondolom, már mindenki összefutott a Dr. Oetker receptfüzeteivel, akár magazinokba rejtve, akár ilyen-olyan termékekkel össze/ráragasztva karácsonyi akciók keretében. Ez a recept is egy ilyen füzetből származik. Talán az egyetlen, amit ilyesmiből készítettem. De nagyon finom, úgyhogy ez már a második karácsony, hogy szerepel az aprósütik népes táborában.

Hozzávalók:
15 dkg kandírozott gyümölcs (eredetileg 10 dkg aszalt sárgabarack)
20 dkg marcipánmassza
3 tojásfehérje
8 dkg pocukor
1 tasak vaníliás cukor
1 ek búzaliszt
25 dkg darált mandula
1 ek Amaretto likőr
szeletelt mandula a beborításhoz

A kandírozott gyümölcsöt egy keverőtálba öntöm, hozzáreszelem a marcipánt valamint beleteszem a tojásfehérjét is, robottal kikeverem. Utána beledolgozom a többi hozzávalót is. A masszából vizes kézzel mogyorónyi darabokat csípek és hengert gyúrok belőle, majd a szeletelt mandulába forgatom és sütőpapírral bélelt sütőlapra teszem, nem túl közel egymáshoz. 180 fokon 10-12 percig (mikor a mandula kicsit barnul, már jó is) sütöm. A végeit fehér csoki lehet mártogatni, de idén annyi más lesz, ami csokis, hogy ettől eltekintettem.

Ahogy a “fazékblogger” kollégák előző heti termését elnézem, mi jócskán el vagyunk maradva a mézeskalács készítéssel. No, de egyrészt hova kapkodjunk, másrészt nálunk mindig a karácsonyt megelőző egy hétben készülnek el a mézeskalácsok, aprósütik, amiket majdan az ünnepek alatt illetve után ropogtatunk. Szóval mi most jutottunk oda, hogy legyártsuk a mézeseinket. Pötty igen lelkes volt a témát illetően, aztán amilyen gyorsan rá-, olyan gyorsan le is hangolódott róla:-) Nagyjából 2 fenyőt és 1 szivecskét szúrt ki a tésztából, majd egyéb fontos dolga akadt. Aztán vissza-vissza tért “Sedics”(=segít (mármint ő nekem)), de érdemben nem járult hozzá a kinyújtott tészta felhasználásához. Ez egyébként nagyon érdekes, mivel gyurmázni imád, de ez a tészta (gyanítom a ragacsossága miatt) nem nyerte el a tetszését. Remélem, jövőre már komolyabb segítségem lesz:-)

Hozzávalók:
5 dkg vaj
6 dkg barna cukor
12,5 dkg méz
1 citrom héja
25 dkg liszt
1 tasak sütőpor
1 mokkáskanál őrölt fahéj
1 mokkáskanál szegfűszeg
1 mokkáskanál szerecsendió
1 tojás
liszt

A vajat a mézzel egy kisebb lábasban összemelegítem, míg a cukor fel nem olvad. A lisztet összekeverem a fűszerekkel, mjd belereszelem a citrom héját. A kihűlt mézes masszához adom a tojást és elkeverem. Aztán a lisztes kevereékkel is összedolgozom. Jó ragacsos massza az eredmény. Lisztezett munkalapon cipót formálok belőle, majd folpackba csomagolva hűtőbe teszem egy éjszakára. Másnap (miután a gyermeket kellképpen felcsigáztam) kiveszem a hűtőből a tésztát, majd lisztezett munkalapon lisztezett sütőpapírt borítok rá és így nyújtom ki 2-3 mm-esre. Kiszúrom a formákat, amiket sütőpapírral bélelt sütőlapra teszek tisztes távolságra egymástól. 200 fokon 7-8 perc alatt világosbarnára sütöm. Miután kihűlt díszítem.

A díszítésről:
Őszíntén szólva én kipróbáltam a többel által alkalmazott cukormázas(zacskós) díszítést is, azonban az is kiderült, a jövőben biztosan nem veszélyeztetem a mézeskalácsos szakmát. Inkább fehér- és étcsokiba mártogattam őket, az kisebb macerával jár:-)

A recept eredetije Lajos Mari 66 Karácsonyi édesség c. könyvéből való.

Sorjáznak az aprósütik. Sorozatgyártás van. Mit fűzzek még hozzá? Gyorsan megvan, finom, sokáig eltartható:-)

Hozzávalók:
30 dkg liszt
25 dkg vaj
8 dkg cukor
1 zacskó vaníliás cukor
1 tojássárga
10 dkg étcsoki
12 dkg aszalt áfonya
1 mk fahéj

1 dl Creme Cassis

A vajat felhabosítom a cukrokkal, majd hozzáadom a tojássárgát és a lisztet és a fahéjat, amit a lsiztben már elkevertem. A csokit apróra töröm, az áfonyát egy dl Creme Cassis-al összeforralom a mikróban, majd ha kihűlt a tésztához keverem. Folpackba csomagolom és hűtőbe teszem min. 1 órára. A hűtőből kivéve a tésztát megvárom míg kezelhetővé puhul, majd diónyi darabokat csípek belőle és a tenyereim között lapos, ovális kekszekké formálom, majd sütőpapírral bélelt sütőlemezre teszem és 180 fokon 15-18 perc alatt világosbarnára sütöm őket. Fémdobozban hetekig eltárolható.

Az osztrák Gusto magazint végiglapozva elhatároztam, idén ebből válogatok karácsonyi aprósütiket. Most javítanék. Nagyrészt ebből válogatok karácsonyi aprósütiket. A szesön első darabja a mandulás-vaníliás kifl lett. Hogy a Gusto képen, hogyan lett oly fáint módon bevonva fehér porcukorral, nem tudom. Az enyém kevésbé cukros, ami őszíntén szólva nem lett hátránya, még így is kissé édesnek tartom. De azért talán el fog fogyni:-)

Hozzávalók:
20 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
2 tasak vaníliás cukor
25 dkg liszt
10 dkg mandula

Forgatáshoz:
1 vaníliarúd kikapart magja
porcukor

A vajat a cukorral, a vaníliás cukorral, a liszttel és a mandulával összegyúrom, majd fóliába tekerve min. 1 órára a hűtőszekrénybe teszem. A tésztát elfelezem, majd egyenként kb. 5 cm átmérőjű rudakat sodrok belőle. A rudakból nagyjából fél centis részeket levágva előbb golyóbisokat gyúrok, hogy átmelegedjen a tészta, majd kifliket hajtok belőle. A kifliket sütőpapírral bélelt sütőlapra helyezem (egymáshoz nem túl közel) és 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt megsütöm. Amikor már “foghatóvá” és nagyjából keményre hűlt a vaníliával összekevert porcukorba forgatom.
Miután teljesen kihűlt fémdobozba zárom a “ragacsos” kezek elől.

Kedves ismerősöm kért meg arra, hogy próbáljak reprodukálni egy marokkói étteremben evett csokiszuflét. A kapott információ nem volt sok: isteni finom, beleesett a kanál, olyan könnyű az állaga és volt benne Grand Marnier… A receptért cserébe kaptam egy Nikon D70est. Még mielőtt többen felüvöltenének, hozzáteszem, csak kölcsön:-))) Azt hiszem a blogon könnyen felismerhető, melyik képek készültek vele. Komoly ugrás a jelenlegi gépemhez képest és remélem, ezt olvassa a Jézuska is.
Háromszor futottam neki a szuflénak, mire elértem, a megfelelő habos állagot. Alant a recept.

Boldog Karácsonyt N és köszönöm a gépet!

Hozzávalók:
20 dkg Amedei 66%os étcsokoládé
2 tojás
2 tojássárgája
2 ek Grand Marnier
2 ek frissen facsart narancslé

2 ek őrölt mandula
10 dkg vaj
3 ek cukor

A sütőt előmelegítem 200 fokra. Kivajazok (vastagon) 4 szufléformát, majd őrölt mandulával körbebélelem. Közben a csokoládét a vajjal gőz fölött vagy alacsony lángon felolvasztom, hogy fényes, egynemű masszát kapjak. A tojásokat szétválasztom, a 4 db sárgáját a cukorral habosra keverem (világosodjon ki!, ez nagyjából 3-4 perc), a fehérjét csipet sóval kemény habbá verem. A habos tojássárgájához adom a narancslét és a Grand Marniert illetve 2 ek őrölt mandulát. Az olvasztott csokit 3 részletben hozzákeverem úgy, hogy minden adag hozzáadása után egyneműsítem. A végén a fehérjét (szintén több részletben) egy villa segítségével a csokis masszához keverem, lehetőleg úgy, hogy minél kevésbé törjön a hab. A szuflétálkákba adagolom úgy, hogy a perem alatt egy ujjnyival legyen a massza. A sütőbe teszem 10 percre. Ha nagyon gyorsan keményedne a teteje, csak 8-ra. Sütés közben nem nyitogatjuk a sütő ajtaját, mert besértődik és összeesik. Így a végeredmény körben és a tetején kicsit kemény massza, belül pedig krémes, lágy mint egy mousse.