Ízbolygó

A Sous Vide (ejtsd: szu vid, magyarul vákuum alatt) egy professzionális főzési metódus, amely oxigénmentes környezetben, pontos hőmérséklet-ellenőrzés mellett csökkenti az oxidációt és megnöveli a fogyaszthatóságot a baktériumok szaporodásának megakadályozása által. Az eredmény egy tökéletes állagú, ízű és minőségű végtermék.

A molekuláris konyha és a sous vide történelme
Azt már mi is tudjuk nagyszüleinktől, hogy a jó ételek elkészítésének titka a lassú, takaréklángon történő sütés-főzés. Ez nem újkori találmány, már évszázadokkal ezelőtt különböző népcsoportok világszerte, egymástól függetlenül eredményesen használták. Hogy miért is jobb a lassú főzés, azzal nem foglalkozott senki, eltekintve néhány elkötelezett fizikustól és kémikustól, pl Jean Anthelme Brillat-Savarin, aki Az ízek élettana címmel az 1800-as években foglalta össze ennek előnyeit. Szerinte „a jó konyhafőnöknek tisztelnie kell a természet örök törvényeit, ezen kívül mesterien kell bánnia a tűzzel” – azaz a tökéletes étel a hőmérsékleten múlik.

A sous vide kifejezésről megint a francia konyha juthatna eszünkbe, de mint sok mindenben, a sous vide alapjainak megteremtésében is nagy szerepet játszott egy magyar fizikus, Kürti Miklós munkássága, akit sokan az első molekuláris gasztronómusként tartanak számon. Ő rendezte meg Hervé This kollegájával az első Molekuláris és Fizikai Gasztronómiai Konferenciát, mivel vallotta, hogy a kémiát és a fizikát nem lehet elkülöníteni a konyhától. A molekuláris gasztronómiának sok előfutára volt.
Kürti Miklósra úgy fog emlékezni a történelem, mint arra az emberre, aki bemutatta a fizikát a konyában. Bár Magyarországon se Michelin csillag, se molekuláris sztárszakács, arra nyugodtan büszkék lehetünk, hogy magát a tudományágat magyar származású tudós alkotta meg.
Kürti Miklós szerepe a 60-as évekre tehető, ő kezdte el először tanulmányozni az ételek hőmérsékletváltozásáank következtében bekövetkező változásokat. Legendás mondása: „Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy szuflé belső hőmérsékletéről.”

Nicholas Kurti (1908-1998) ez alapján megalkotta a tökéletes 3 perces tojás elméletét. Sokan aposztrofálják magukat úgy: „én csak tojást tudok főzni” – ezek az emberek nem is tudják, mennyire túlértékelik ezzel a kijelentéssel gasztronómiai képességeiket. Hiszen Kürti szerint a tökéletes 3 perces lágytojást 65 °C-on és 1 óráig kell főzni. Ez az a hőmérséklet ugyanis, amelyen a tojásfehérje már megszilárdul, a sárgája azonban még folyós marad, és ez az az időintervallum, amely alatt a tojás külső és belső hőmérséklete pontosan eléri a 65 °C-t.
64,5 °C-on kicsapódnak a tojásfehérjében lévő fehérjék, a sárgájában található fehérjék azonban csak 65 °C fölött, ezért tanácsos 64 és 65 °C között, és semmiképp nem 65 °C fölött hőkezelni a tojást. Ugyanez igaz a libamájra, sertéssültre, marhapecsenyére, kacsamellre, zöldségekre vagy épp a lekvárra: mindegyiknek megvan a maga elkészítési hőmérséklete, módja és hőkezelési ideje, amely 1 és 120 óra között változhat.

A Sous Vide technológia kidolgozása Georges Pralus nevéhez fűződik, köszönhetően a 70-es évek technikai fejlődésének (műanyagzacskó és vákuum). Ezek a felfedezések, eredmények, ötvözve a 70-es 80-as évek technológiájával adták meg a lehetőséget arra, hogy a Sous Vide forradalmasíthassa a gasztronómiát. A Sous Vide technológiát mai pozíciójába Bruno Goussault, a Cuisine Solution vezető tudósa emelte.

A sous Vide alkalmazása
A Sous Vide alkalmazása nagyon egyszerű, gyakorlatilag bármilyen ételt Sous Vide-olhatunk. Ehhez két eszközre van szükség. Az egyik a vákuumozó, amely majdnem teljesen oxigén- és légmentes teret hoz létre az alapanyagok körül. Ennek előnye, hogy megakadályozza az oxidációt, így nem történik jelentősebb elszíneződés, illetve meggátolja az aerob baktériumok szaporodását. További előny, hogy vákuumban, azaz légüres térben a víz forráspontja 100 °C-ról 20 °C-ra csökken.
A másik eszköz a temperáló termosztát, amely tizedfok pontossággal hőkezeli a terméket, a pontos hőkezelés pedig a Sous Vide technológia lelke. A hőmérséklet jelentősége abban áll, hogy a különböző fehérjék különböző hőmérsékleten csapódnak ki, a hőkezelésnek tehát figyelembe kell vennie az anaerob baktériumok elpusztításának hőmérséklet- és időigényét a fehérjekicsapódás megelőzésével.
A hőkezelés után a Sous Vide-olt termék maghőmérsékletét gyors (sokkoló) hűtéssel 3 °C alá kell csökkenteni (Cook & Chill), melynek eredményeképpen a terméket legalább 21, legfeljebb 40 napig tárolhatjuk minőségromlás nélkül. Utószennyeződés kizárva, mivel a termék a felhasználásig légmentesen zárt csomagban kerül raktározásra. Amennyiben -18 °C-ra fagyasztjuk a terméket, az eltarthatósági idő akár 18 hónapra emelhető.
Felhasználás előtt 60 °C-os temperáló fürdőben felmelegítjük a terméket, a hőmérséklet pontosságát maghőmérővel ellenőrizzük, ezután elkészítjük (grill, serpenyő, szalamander, fritu) és tálaljuk az ételt.
A Sous Vide technológiát alkalmazhatjuk tradicionális termékek előállításánál is, (Cook & Fill), ahol a termékeket a hagyományos módon készítjük el, és porciónként, forrón vákuumozzuk, így ezen termékek eltarthatósági idejét is akár 40 napra emelhetjük, minőségromlás nélkül.

A sous vide előnyei
A Sous Vide alapja és lényege, hogy minden terméket a saját biológiai és kémiai összetevőinek függvényében hőkezelünk, azaz függően a nyersanyagok összetételétől, legyen az marha, hal vagy zöldség, mindent külön hőmérsékleten kezelünk, ezáltal az optimális eredményt tudjuk elérni, lényegesen kevesebb sejtszerkezeti roncsolással. Nem egy konyhaművészeti megoldásról van tehát elsősorban szó, hanem tudományról: míg alig 50 évvel ezelőtt még az ételek sütési hőmérsékletét sem ismertük, addig ma már az ételeket részecskéikre tudjuk bontani, köszönhetően a kémiának és a fizikának. Tehát sous vide-olás után a termék majdnem ugyanolyan színű és állagú marad, mint a kezelés előtt volt. A hőkezeléssel pedig biztosítjuk a termék mikrobiológiai biztonságát, termékre specifikusan, figyelembe véve a hő és az idő viszonyát.
A gazdasági előnyökre vetítve a sous vide technológiával felszerelt konyha létesítése közel feleannyi költséget emészt fel, mint a tardicionális á la carte konyha, az üzemeltetése során pedig úgyszintén közel 50%-os megtakarítás érhető el.

A sous vide és az élelmiszer-biztonság
Természetesen a főzés folyamán fontos szerepe van a biztonságnak, maradjunk a tojás példájánál. Kürti Miklós kísérletekkel bizonyította, hogy 60 fok fölötti hőkezeléssel az előzetesen beoltott tojás szalmonella-mentessé válik. A Sous Vide technológiához
tartozó biztonsági hőkezelési zónahatárokat Georges Pralus alkotta meg. A Sous Vide mögötti tudomány abban áll, hogy ismerjük az adott nyersanyagra vonatkozó eljárási folyamatokat, idő- és hőmérséklet-arányokat, amelyek alkalmazásával otimális íz, szín és textúra érhető el úgy, hogy a baktériumok minden vegetatív formáját elpusztítjuk, a légmentes térben pedig az utófertőződés elméletileg lehetetlen.

A Sous Vide úttörői
A sous vide technológia előnyeit számos világklasszis séf ismerte fel és alkalmazza éttermeiben minden kontinensen. Nem elsősorban azért, hogy energiát, személyzetet vagy nyersanyagot takarítsanak meg, hanem mert ez a technológia eredményezi a tökéletességet. Így biztosak lehetnek abban, hogy éttermeikben bárhol a világban ugyanazt a minőséget tudják nyújtani, legyen az Alain Doucasse a Spoon-nal, Nobuyuki Matsuhisa a Nobu-val, vagy Gordon Ramsey a nevével fémjelzett étteremlánccal. Tokióban, Londonban vagy akár New Yorkban, e technológiának köszönhetően tökéletes minőség kerül az asztalra. Ismét egy fontos magyar ember, aki nagy szerepet játszott a Sous Vide konyhatechnológia tökéletesítésében: Kiss János, a Hyatt Hotels and Resorts Corporate Executive Chef-je 14 évi kutatómunkájával tökéletesítette a Sous Vide technológiát, elsősorban a hűtés terén. Minden évben a Super Bowl hétvégéjén Kiss János több mint ötezer embernek készít exkluzív vacsorát. Erre az alkalomra korábban 20 séf 4 napig főzött, most a Sous Vide technológiának köszönhetően az elkészítésre elegendő 6 séf és 2 nap.
Alain Ducasse 11 Michelin csillaggal rendelkező séf Grand Livre de Cuisine (Kulináris Enciklopédia) című művében írja: a tökéletes marhasült előállítása
Sous Vide technológiával 59 fokon történik, és 72 órát vesz igénybe, ezalatt a technológiának köszönhetően megőrizte színét, ízét, nedveségtartalmát és kevesebb mint 5%-ot veszített a súlyából, ellentétben a hagyományos főzéssel, ahol a nedvesség- és ezáltal a tápanyagveszteség a 35%-ot is meghaladhatja. A Der Feinschmecker szerint „A profi szakácsok számára a Grand Livre de Cuisine (Kulináris Enciklopédia) Alain Ducasse-tól kötelező olvasmány. De a haladó amatőrök számára is érdekesek a benne foglalt receptek, egyszerűen azért, mert főzéstechnikai mércét adnak.

A leírás Csidei Tamás séf CulinArtist blogjáról származik.
További érdekességek onnan:
Sous-Vide a konyhában
A sous-vide veszélyei
A sous-vide és a molekuláris konyha ötvözése
A PacoJet