Madeleine (citromos és kakaós)
Ez itt most egy KULTÚR-RECEPT…
Marcel Proust – Az eltűnt idő nyomában (1913)
…A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az….
(Ford.: Gyergyai Albert)
Nekem mondjuk csalódást okozott… Valami nagy durranást vártam, hát ez nem volt az:-) Azt hittem ez egy keksz állagú süti, pedig ez egy piskóta, ami nem tartozik a kedvenc nasijaim közé. A többiek meg tök lelkesek voltak, úgyhogy igazából csak ezért posztolom. Jó, jó, meg azért én is leküzdöttem párat:-))) A tisztesség kedvéért. Vagy mi.
Hozzávalók:
3 tojás
8 dkg cukor
15 dkg liszt
10 dkg puha vaj
1 citrom héja
A sütőt előmelegítem 200 fokra. A tojást a cukorral sűrű habbá verem (jó 5 percig), majd óvatosan beleforgatom a lisztet, beleöntöm az olvasztott vajat és hozzáadom a citromhéjat. A második felébe kevertem kakaóport is 1 ek-lal. A madeleine formát kivajazom, kilisztezem és félig teszem a masszával. 12 perc alatt kisütöm, majd rácson hagyom kihűlni.
Azért egy kis fagyit elbírt, de lekvár sem ront rajta.
Forrás: egy falat…Franciaország
