Karácsony az Ízbolygón
Diós-narancslekváros beigli tönkölybúzából
Nálunk nem volt szokás beiglit sütni. Sokáig nem is tudtam, mi a különbség a kalács és a beigli között. Már majdnem 2 éves voltam, amikor először kiderült mi is ez valójában. Volt egy másik vicces is, az a pácsó, amin évekig töprengtem mi lehet, mire felvilágosított valaki, hogy az nem pácsó, hanem pác-só:-)))
Szóval a beigli témában nem mélyültem el soha igazán, aztán idén meg elkészítettem az elsőt, azt is reformosan. Mindenképpen megér egy misét! Leginkább maga a tészta az, ami szuper és sokféleképpen hasznosítható/tölthető!
Hozzávalók:
50 dkg tönkölyliszt
25 dkg vaj
1 tojás+2 sárgája
1 pohár tejföl
2 dkg élesztő
3 kanál barna cukor
fél tk sütőpor
Töltelék
50 dkg darált dió
1 citrom reszelt héja
narancslekvár
fahéj
méz
2 marék mazsola
3-4 dl tej
A lisztet, vajat, tojást és a két sárgáját, a sütőport és a cukrot összekeverem. Az élesztőt a tejfölbe morzsolom és a tésztához adom. Az egészből egy jó állagú, zsíros tésztát gyúrok, majd pihentetem fél órát a hűtőben. A diót a tejjel összemelegítem. Tejből éppen csak annyit kell a dióhoz adni, hogy jól keverhető massza legyen belőle. Ha kész, mézzel és fahéjjal ízesítem és belekeverem a mazsolát is. Ezt követően vékonyra nyújtom a tésztát és vizes kézzel elkenem rajta a tölteléket. A narancslekvárral bepöttyözöm a tésztát. Mint a rétest feltekerem és 160 fokon egy órát sütöm. Én nem márványoztam a tetejét. Tejjel kikevert, rummal ízesített gesztenyemasszát is tölthetünk a tésztába. Készíthetünk belőle kifliket is, nem muszáj rúdban megsütni.
