Ízbolygó

A főzelék legalább olyan megosztó téma, mint hogy melyik focicsapatnak drukkolsz. Vagy hogy szereted-e az adott színt vagy sem. Különösebben nem tulajdonítottam jelentőséget ez idáig a készítésének, mert szerintem pofonegyszerű. De nem mindenkinek, úgy tűnik. Anno írtam erről
a témáról Női Lapozóra, gondoltam átteszem ide is, mert éppen készült cukkinis-tök, ami a kedvencem. Szóval:

“A főzelék tipikusan magyar ételféleség. Sehol máshol a világban nem fogyasztják ilyen formában a zöldségeket, mint nálunk, és főzelékbárokat sem találunk más országokban – ezért aztán igazi hungarikumnak számít. Sajnos legtöbbünk az iskolai menzákkal kapcsolja össze a főzelékeket, így ha szóba kerül ez az étel, csakis rémes emlékek derengenek fel benne a nagydarab konyhásnéniről, aki egy hatalmas fazékból mérte ki a zsíros, rántástól megmerevedett vagy éppen leves állagú, zöldséget alig látott “főzeléket”.
Ez alapján tényleg komoly feladatnak tűnhet a megfőzése, de az igazi főzelék távolról sem ilyen. Sőt! Nem is feltétlenül úgy készül, ahogy azt megszoktuk. Persze a magyar konyhának kimondott jellegzetessége, hogy az ételek sűrítését (rántás, habarás) liszttel végezzük, valamint hogy a tejszínnel szemben is előnyben részesítjük a tejfölt. A gasztronómia viszont határtalan, ezért más nemzetek konyhájából merítve tökéletesíthetjük, vagy saját szájízünkre formálhatjuk tradicionális ételeinket is. Lássuk hát, hogyan reformálható a főzelékkészítés.

Alapanyagok és fűszerezés
Szinte bármelyik zöldségből készülhet főzelék, nem csak a legismertebbekből: a burgonya, a zöldborsó, a zöldbab, a tök, a kelkáposzta, a sárgaborsó, a spenót és a sóska mellett bátran lehet próbálkozni a céklával, a cukkinivel, az édesburgonyával, a brokkolival, a karfiollal vagy a karalábéval is. Amennyiben tehetjük, mindig friss alapanyaggal dolgozzunk, de télvíz idején azért a mirelit is labdába rúghat.

A konzervzöldségeket azonban kerüljük, mivel ezek nem adják vissza a valódi ízeket, ráadásul a feldolgozás során cukrot és tartósítószert adnak hozzájuk, és egyébként sem tartalmaznak annyi vitamint és ásványi anyagot, mint a friss zöldségek. Ne feledkezzünk meg az ízesítésről sem, ehhez a legjobbak a friss zöldfűszerek. A petrezselyem, a kapor, a snidling, a kakukkfű mind-mind új karaktert tud adni ugyanannak a főzeléknek.

A kardinális kérdés: a sűrítés
A lényeg természetesen az utolsó pont: az elkészítés, a sűrítés. Még véletlenül se főzzük péppé a zöldséget! Kevés vízzel tegyük fel, és amikor megfőtt, sűrítsük. A sűrítés klasszikusan rántással, habarással, lisztszórással, manírozással (lisztet vajjal összegyúrják és a forró főzelékhez adják, ez igen kalóriadús megoldás) történik, de érdemesebb az utolsó pontban felsorolt, egészségesebb módszereket kipróbálni.

Mi is kell az igazán jó főzelékhez?
fél óra
friss, jó minőségű alapanyag
só
zöldfűszer
néhány esetben tejföl, tejszín
a sűrítéshez: botmixer, turmixgép; burgonya-, kukorica- vagy rizspehely; végső esetben burgonyakeményítő vagy csicseriborsóliszt

Erre persze biztos sokan felkapják a fejüket. Minek a mixer? És hol marad a liszt? A két kérdésre egy a válasz: a mixer váltja ki a lisztet. A zöldségféléket kevés vízben pároljuk meg, majd nagyjából egyharmadukat vegyük ki, turmixoljuk le, és ezzel sűrítsük vissza a főzelékünket, ezáltal alacsonyabb lesz az energia-, szénhidrát- és zsírtartalma is. A saját anyagával történő sűrítés remekül beválik a zöldborsó, a cukkini, a sárgarépa, a burgonya, a bab, a brokkoli és a karfiol esetében is. Néhány esetben, így a vöröslencse és a sárgaborsó főzésénél sűríteni egyáltalán nem is kell, hiszen ezek eleve szétfőnek egy kicsit, ezáltal besűrítik saját magukat.

A sűrítés ezenkívül történhet burgonyával is, például zöldbab vagy kelkáposzta esetében. Ilyenkor a burgonyát a zöldségfélével együtt főzzük, majd kiszedjük, leturmixoljuk, és visszasűrítjük vele a főzelékünket. Sűríthetünk továbbá tejtermékekkel: tejszínnel, tejföllel, joghurttal – a spenót és a sóska esetében ez is jól beválik, de itt is működik a burgonyás vagy a saját anyagával történő sűrítés is. Ha nem boldogulunk, vagy nincs botmixerünk, segítséget jelenthetnek a pelyhek (rizs, kukorica, burgonya) is.

Ennyi tehát az egész: mint látható, egyáltalán nem nagy ördöngösség, sőt még egyszerűbb is, mint a hagyományos módszer. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel finomabb lesz a főzelékünk.”

Cukkini-tök főzelék
Hozzávalók:

2 főzőtök
1 cukkini
1 csomag újhagyma
fél dl olívaolaj
2 dl tejszín
só
fehérbor-ecet vagy citromlé
kapor

A tököt megpucolom, majd a közepét kivájom. A cukkinit megmosom, végeit levagdosom. Az újhagymát vékonyan felaprítom, majd olívaolajon üvegesre párolom. Közben nagylyukú reszelőn lereszelem a cukkinit és a tököt. Ha a hagyma üveges, hozzáadom a lereszelt zöldségeket, megsózom, majd lefedve párolom 10 percet. Ezt követően átkeverem, és tovább párolom még 10 percig.

Ennyi idő alatt a zöldségek megpuhulnak és levet eresztenek. Hozzáöntöm a tejszínt, és a továbbiakban fedő nélkül párolom. Ha a tejszínes lé besűrűsödött, botmixerrel párat beleturmixolom, hogy kellőképpen krémes állaga legyen. Friss, apróra vágott kaporral ízesítem, és fehérbor-ecettel vagy citromlével savanyítom.

Aki kóstolta, imádta. Még az akkut tökfőzelék-utálók is.