Coq au vin, avagy a kakas visszavág
Ahogy a kakaslevesnél már írtam, a két meredt lábú hatalmas kakas egy részéből leves, másik részéből coq au vin lett. Ez utóbbiba kerültek a combok, a mellhús. Igazi teamwork volt: a gyermek érdeklődve szemlélte a kakasokat, tapogatta őket, kacsingatott velük, MR.ÍB szétszedte és végig segítette a munkát (hiába! ez az étel volt a karácsonyi menüből a lieblingje!). Az alap a Bűvösszakács receptje volt, persze itt-ott alakítottunk rajta. Nem vagyunk annyira körülményesek és hát így is volt vele dolog éppen elég.
Hozzávalók:
2 kakas combjai, mellei, szárnyai
Marinád:
2,5 üveg Heimann Cervaes (a Bűvszak is ezt ajánlja és hát mégiscsak családi bor! Locsoltuk a kakasra és magunkba egyaránt. Feszültségoldás.)
3 hagyma félbevágva
3 szárzeller
2 nagy sárgarépa
csokor kakukkfű, petrezselyem, 2 babérlevél
1 fej fokhagyma keresztben félbe vágva
fél marék tarkabors
A hozzávalókat összeforralom, majd kihűtöm. A húsokat belepakolom, fóliával lezárom és hűtőbe teszem min. 1 napra.
Alaplé:
1 kg pulykanyak
6 db csirkeszárny
3 sárgarépa
2 gyökér
fél zellergumó
3 ek sűrített paradicsom
Az egészet jól megfőzzük. Sűrű lesz és kocsonyás.
aztán kell még:
fél dl konyak
5 dkg szárított erdei gomba
A kakast 1-4 napig marinálhatjuk. Nálunk ez a kései menükiakakulás és a karácsony vészes közelsége miatt 1 nap lett. Előző este elkészítettük az alaplét is. Másnap hajnalban felkeltünk, hogy a marinádban úszó kakasalkatrészeket kihalásszuk és tovább vigyük a sztorit. Először a szárított erdei gombát felöntöttem forró vízzel és hagytam fél órát állni.A húsokat leszárítottam, majd megszórtam liszttel, a felesleget leráztam róla, majd serpenyőben olaj és vaj keverékén kérget sütöttem rá. Mikor a serpenyőbe tettem őket meg is sóztam, borsoztam. A körbepirított húsokat a leghatalmasabb vaslábasomba pakolgattam. A serpenyőben maradt értékes pörkanyagokat icipici vízzel fellazítottam és a húsra öntöttem. Fél dl konyakot hevítettem, míg be nem lobbant, akkor a húsra öntöttem. Amikor a láng elaludt felöntöttem a leszűrt alaplével és páclével. Beleszuszakoltam az erdei gombát és annak levét is.
A Bűvszak azt írta, hogy zsírpapírral lefedjük és 4-5 órára 120 fokos sütőbe tesszük. A lefedés ment meg a sütőben tartás ment is, de a negyedik óra végénél a hús olyan messze volt a puhaságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. (itt hangzott fel a Nagyszülők kórusa, mondván milyen baromság borban húst főzni, nem fő meg az így sohasem, blablabla…). Elővettük a legnagyobb vastagfalú és aljú lábasunkat, a húsokat átpakolgattuk és kiköltöztettük a nyári konyhába a gázra, gyorsítván a folyamatot.
és tettünk még bele:
20 dkg bacon
50 dkg gombafej (gombméretűek)
25 db gyöngyhagyma
nagy csokor petrezselyem
Egy újabb óra elteltével a hús már puhulni kezdett, így összedobtuk a garnírungot is. A szalonnát vékony csíkokra vágtam, majd ropogósra sütöttem. A visszamaradt zsírjában kevés vajat hozzáadva a hagymákat glasszíroztam. (A zsiradékon átforgatom, majd kevés sót és cukrot, vizet hozzáadva szirupszerűen besűrítem. A hagymákat ebben megforgatom, így fényes bevonat fogja körbe őket. ) A gombákat vajon pirítottam meg, majd sok-sok frissen vágott petrezselymet és borsot szórtam rá.
A hagymát, a pirított szalonnát és a gombát a szaftos húshoz kevertem. Kicsit igazítottam az ízeken, majd fehér kenyérrel tálaltuk. Abszolút siker volt!
PS: a lábasban készítés azért is jó ötletnek bizonyult, mivel így nem kellett a mártást még sűrítgetni, hiszen ahogy párolgott a bor és az alaplé, a sok sok léből isteni sűrű szaft lett!
PS2: két nappal később polentával is remek volt! Bár tunkolni nagyon szeretünk!:-)
