Lélekmelegítő kördés
Gabojsza kolléganő érdeklődött, hogy mi az az egyszemélyes finomság, amivel gyorsan rendbe tudom tenni a lelkem, ha gonosz a világ? Manapság az evés nem élvez prioritást és ha bánt a világ sem az az első gondolatom, hogy egyek…Olyankor akkut étvágytalanság lép fel. Őszintén szólva, ha bánt a világ leginkább bemenekülök az oviba. Bármennyire feszült vagyok, oda belépve tovatűnik gond és baj. Imádom nézni, érezni, ahogy a sok kis manó jön-megy, odabújik, mesél… Teljesen kikapcsol a velük való foglalkozás, gondoskodás.
De hogy valami gasztrosat is írjak, Gabojszához hasonlóan a gonosz világ ellen én is inkább legurítok valamit a torkomon. (hogy ez milyen nőies!:-)) Teljesen rá vagyok kattanva mostanság a Bújdosó Pince Rosé secco-jára. Ebből egy pohárral és kisimulnak a ráncok a homlokon.
Amikor a homlok már kisimult, szívesen kortyolok vöröset, néha fehéret. De inkább a vörösök hódítanak. Kedvenc: LUKA! A Madárlátta Merlot-ból bármikor! (picivel írom: bármennyit) Komoly bajban komoly vörös (de inkább örömnél:-)): Gere Solus. Újabban Heimann Barbár. (erről külön postban is megemlékezek)
Csokit inkább jó kedvemben eszegetek. Egyéb nassokat is.
Ez egy jó kis boros poszt lett….:-))
És Nektek, akik olvastok mik a lélekmelegítőitek?
