1 bor, 1 család, 3 vélemény
Heimann Kadarka 2006
A “Borhozételt” receptverseny kapcsán arra gondoltam, hogy bemutatnék pár bort Heimannéktól, hátha ez segítséget nyújt az étel és a bor közötti kapcsolat megtalálásában vagy akár inspirációt ad az étel kitalálásához.
Elsőként a 2006-os Kadarkát mutatnám be 3 családi vélemény nyomán. Megszólal a Heimann birtok arca, Zoltán, felesége Ági, aki igen komolyan részt vesz a borok körüli munkákban, illetve Zoli, aki jelenleg Németországban tanulja a borászkodás csínját-bínját.
Ki, hogy látja ezt a bort?
Zoltán:
Ellentmondás feszül a borban: egyik oldalról egy jó nyelésű, jó ivású bor, másrészről gazdag íz-és zamatvilága van. Ha ezt a játékot felismered, megszereted a bort. De nagyon! Mert nagyon lehet szeretni! Izgalmasan fűszeres, különleges fajta.
Ágnes:
A Kadarka még nem teljesen kidolgozott stílus… Finom tanninok és savhangsúlyok jellemzik és a “magyar Pinot” kijelentést ezért teljesen magaménak érzem. Bár könnyű bornak tűnhet, a jobb évjáratokból hosszú ideig eltarthatóak a palackok. És ne felejtsük el! Ez a magyar/magyaros konyha egyik legjobb kísérőbora! A fűszerpaprika és a paradicsom méltó kísérője. Nem nyomja el az ételt, csupán vezeti, kiemeli. Könnyebb húsok, mint a bárány vagy a nyúl elmaradhatatlan társa lehet, persze elkészítési eljárástól függően.
Zoli:
Leginkább azt szeretm benne, hogy jól csúszik, jól iható:-) Most még nem vagyok tisztában vele, milyen jövője van a fajtának nagy borként… Átütést várok a klónkísérletünktől. Ezt most elkotyogtam?!
* Kadarkáról a heimann.hu:
Ezt a kadarkát a présházunk mögötti, Iván-völgyi ültetvényünkről szüreteltük. 2006-ban egyrészt a száraz vénasszonyok nyarának, másrészt a fürtök alsó harmada lecsippentésének köszönhetően tömör, gömbszerű fürtjei nőttek. Ez a kerekség, tüzesség érződik a borban is. Gyümölcsös, üde, vagány bor, ízig-vérig szekszárdi!
* Tompa Imre a Kadarkáról a Figyelőben (2003/51 sz., részlet):
Kadarságok
(Kadarka: törökszőlő, kalmet, gamza, negru moale)
“…A kadarka valószínűleg azonos az albán kalmet (és a bolgár gamza meg a román negru moale) nevű fajtával, melyet Shkodrában találhatni leginkább, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy a magyar elnevezés erre az albán helynévre vezethető vissza. Az bizonyos ugyanis, hogy a kadart a Balkánról hozták magukkal Magyarországra a török sodorta rácok-vlachok-cincár románok, egy időben ő alkotta a kék ültetvény kétharmadát, elborította a Tabánt, az erdélyi Ménesen aszút készítettek belőle.
Van ugyanis, aki esküszik a kadarkára, mint a magyar géniusz kifejezőjére, mely nagy borok megtestesítésére is képes, a kadarka a magyar pinot noir, a pinot noir a világ kadarkája, mert páratlan fűszerességével olyan sajátos entitás, melyhez nincs fogható, más szőlő nem tudja ezt. A másik párt szerint so-so, a kadarka a népi borászkodás jellegzetes izéje volt, érzelmi kérdés, igazából nem lehet nagy bort kihozni belőle, nagy borok megtestesítésére nem képes, egyszerűen azért, mert kevesebbet tud, mint a hasonszőrű világfajták. Mi nem tudjuk, nem lévén szakmabéliek, túl nagy etvasznak nem gondoljuk, de úgy véljük, fontos funkciói vannak/lehetnek a mai magyar önológiában. Egyfelől modern, illatos, fűszeres gyümölcsös, karcsú gasztroborként, másfelől nagy vörös küvék olyan alkatelemeként, mely jellegzetes aromáival gazdagítani képes egy nagy blend ízkomplexumát…”
* Érdekes összefoglaló 5 “kadarkista” borász segítségével a kadarkáról A Művelt alkoholistán.
