A fügék ismét Mamitól származnak. Ez a második szállítmány a kórházból való hazatérésemkor várt itthon. Egy része ismét “csak úgy” nyersen fogyott el. Ültem és tömtem magamba. A maradékot (nagyjából 10 db-ot) tettem ide-tettem oda, kerülgettem és közben eszeveszetten törtem a fejem, milyen módon érje őket a vég. Aztán a megoldás nem sokáig váratott magára. […]
Tovább a teljes bejegyzésreRángatja a szél a spalettákat, az ablakon eső dobol. Ólmos szürkeség borítja a tájat. A fákról az éjszaka leple alatt az utolsó élénksárga leveleket is lerángatta a vihar, s mintegy takaróként borította be a füvet velük. A nedves hideg bebújik a meleg kabát alá, az esernyőt szorongató ujjakat elgémberíti. Nincs is jobb ilyenkor egy forró, […]
Tovább a teljes bejegyzésreA mogyoróvaj már jó ideje ott ácsorgott a “szárazáru raktárban” a tészták és a konzervek között. Emlékszem, a kíváncsiság hajtott, ezért vettem meg anno. Aztán csak kerülgettem egy ideig… Majd felbontottam és megkóstoltam. Brrrr…perverzió ezt kanállal enni! A tető ismét rákerült és ez így is maradt a múlt hétig. Akkor éppen kerestem valamit a felső […]
Tovább a teljes bejegyzésreMég mielőtt vadul továbbkattintanátok, gondolván ez itt valami fenszi kaja, leszögezném: csak a neve hangzatos, elkészítése azonban rém egyszerű (igazi 30 perces ebéd) és az íze, hát az valami hihetetlenül jó! A keletkezésének körülményeiről csak annyit mondanék, hogy a két napos kórházi tartózkodás és az ottani koszt rém kreatívvá tett, így amikor november elsején lepattantunk […]
Tovább a teljes bejegyzésreA kemény, szőrös birssel való kapcsolatom nehézkesen indult, de azt hiszem idénre “beérett”. Már tavaly is voltak próbálkozásaim arra vonatkozóan, hogy a sajton kívül mit is lehet belőle készíteni. Kacsával isteni volt a birspüré, anno a Cserke által kiírt leveses VKF-re készült birsleves zöldhüvelyű babbal, ami szintén ne mindennapi, ám annál finomabb fogás, valamint a […]
Tovább a teljes bejegyzésre
