Szüreti maradvány, avagy durván riszájkling
Az úgy volt…. hogy múlt hétvégén szüret és szüreti napok voltak Szekszárdon. Onnan hazajött velünk egy sertésszűz is a pakkban. Megsütve persze. Mi véresszájúak ezt roséra sütve szeretjük. Nos, a hús itt volt, állapota olyan-amilyen, kidobni meg a világért se akartam volna! Így jött a riszájkling képbe. Szőlő doszta, bor nemkülönben, így a sertésszűz kapott […]
Tovább a teljes bejegyzésre