Kávé mellé (a medvehagymáról)
Észrevették? A kerítés tövében, ahová az orgonabokrok meg a spírea sűrű vesszőitől nehéz odaférkőzni, ahová gyerekkorban a legjobb volt elbújni, mert soha nem találtak meg, ahol a legdúsabban tenyészik az ibolya, ott valahogy mindig meghúzza magát a tél szemetje. Kövek, kutyahagyaték, száraz ágak nyalábban, nádtörmelék, elrágott sonacsont, rothadó diólevelek, üres csigaházak. Ilyenkor tavasszal ellenállhatatlan vágyat […]
Tovább a teljes bejegyzésre